Holló mossa a fiát!

Nem vicc, húsvét előtt, minden évben „holló mossa a fiját!”

Van, még néhány nap, ami a keresztény ünnepek egyik legnagyobb és legszebb ünnepe előtt vár ránk. Itt a „Nagyhét”!

Aki még a tavaszi nagytakarítással nem végzett, az még bepótolhatja. Bár nagyanyáink intése, - „nagyhétre mosást sose haggyá, mer mindég szeles az idő!” ma is igaz.

A 40 napos böjti időszak, és a környezetünk rendbe tétele, a tavaszi nagytakarítás után kívül, belül megújulva, lelkileg felfrissülve várhatjuk az ünnepet.

Ezt az ünnep mindig más időpontra esik.

Honnan tudjuk, mikor kell ünnepelni? Március 21.-e után az első telihold és az utána következő első vasárnap lesz a Húsvét. Azért tudjuk, hogy akkor, mert a biblia szerint az ekkor ünnepelt zsidó Peszach első napján tartóztatták le Jézust. Az úgynevezett Utolsó Vacsora alkalmával. Jézus és a tanítványai a Peszach előestéjén szokásos Széder estet ünnepelték meg, megtörve az élesztő nélkül sütött kenyeret (maceszt) és megitták az előírt több pohár bort.

Nagycsütörtök

Nagycsütörtökön „a harangok Rómába mennek”, - elhallgatnak a templomok harangjai, és Rómában gyászolják Jézust. Szokás volt ilyenkor kereplővel zajt kelteni, ezzel helyettesítették a harangokat. Liturgikus szokás a nagycsütörtöki lábmosás. Általában magas rangú egyházi személyek mossák meg ilyenkor tizenkét szegény ember lábát. Elterjedt szokás a nagycsütörtöki a virrasztás, annak emlékére, hogy Jézus az olajfák hegyén virrasztott.

Néphagyomány:

Egyes vidékeken zöldcsütörtöknek is nevezték, mivel ezen a napon zöld növényekből készült ételeket főztek (sóska, spenót), a bő termés reményében.

Nagypéntek

Jézus „Nagypénteken” halt kereszthalált. A keresztények körében a bűnbánat, a mély gyász és a szigorú böjt napja. A templomokban a liturgia része az oltárfosztás. Az oltárokat letakarják, díszeiktől megfosszák, a harangok némák. Ezen a napon a passiójátékok, világszerte ismert szokások. Rómában a Pápa közreműködésével elevenítik fel a keresztút stációit.

Néphagyomány:

Nagypénteken napfelkelte előtt, de legalább is kora reggel friss kútvízzel vagy patakvízzel kellett mosakodni, hogy védjen a betegségek ellen. „Holló mossa a fiját!” A lányok a kútnál mosakodtak, hogy ne legyenek szeplősek. Ezen a napon már „nagy munkát” takarítás, mosás... nem végeztek.

Ezt a hajnali vizet aranyvíznek nevezték. Az állatokat is kihajtották a patakhoz itatni, és le is fürösztötték őket, hogy ne legyenek betegek. Szokásban volt a határjárás, határkerülés is. Ilyenkor a férfiak a templom előtt gyülekeznek, csoportosan mennek a határba, ahol kerepléssel űzték el az ártó erőket a földekről.

Nagyszombat

Ezen a napon készítették el az ünnepre szánt ételeket, de csak a „feltámadási mise” után ettek belőle. A 40 napos böjt, vége és újra megszólalnak a harangok. A Nagyszombati esti misén Jézus feltámadását ünnepeljük, és ekkor van a tűzszentelés is. Katolikus templomainkban a gyertyákat a megszentelt tűz lángjáról gyújtják meg. Az új tűz gyújtása a remény szimbóluma is.

A húsvéti szertartásokhoz kapcsolódik az ételszentelés szokása. A sonkát, húsételeket, tojást, kalácsot a templomban megszenteltették.

Néphagyomány:

A megszentel ételeknek ezután mágikus erőt tulajdonítottak. A morzsából vittek az állatoknak is, hogy egészségesek maradjanak, és jól szaporodjanak. Bizonyos helyeken, a sonka csontját a gyümölcsfára akasztották, vagy a földekre vitték a jó termést remélve.

Húsvét vasárnapján a kereszténység legnagyobb ünnepét, Jézus feltámadását ünnepeljük.

Húsvét Hétfő

Húsvét hétfő a magyar népéletében a locsolkodás napja. A szokás alapja a víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit, mely aztán formát váltott, és a kölnivízzel való locsolás maradt meg napjainkig. A lányok régen hagymahéjjal, céklalevével, dió főzettel festették a tyúktojásokat, hogy fényes legyen szalonna darabkával, törölték át. A legények verssel készültek erre a napra. A falvakban, egykor kútvízzel, vödörből locsolták le a lányokat, egyes vidékeken a patakban megfürösztötték őket, sajnos, ha hideg volt húsvétkor, akkor betegség is, származhatott ebből. A locsolókat tojással, pálinkával, lepénnyel kínálták meg. A lányos háznál a fiúk „zakójára” illatos virág kitűző került.

Húsvét Kedd

A lányok, asszonyok locsolkodós napja. Ezen a napon a fiúkat locsolták meg, sokszor csellel, különféle trükköket kitalálva. Főként azokra a fiúk, férfiak számíthattak rá, akik az előző napon „kicsit” túlzásba estek a locsolkodást illetően.

Csodás, tartalmas ünnep elé nézünk. Változatos programok, sok finom étel és még több televízió műsor csábít bennünket az ünnepek alatt is. Egy valamiről azonban ne feledkezzünk meg! – Egymásról. Az örömteli együttlétről, az egymásra figyelésről, s ha még nincs saját „népszokásunk”, sosem késő egyre szert tenni, amivel meghittebbé, emlékezetesebbé tehetjük ünnepeinket.

Áldott Húsvéti Ünnepeket!